már 13 órája

nem szólaltam meg. Ilyenkor jön rá az ember, mennyire fontos a beszéd. Mint mikor meglett a nyelvfékem, akkor tapasztaltam meg, hogy még az ásításhoz is kell a nyelv....eléggé fájt is. Meg olyan, mint amikor áramszünet van...
"nincs tv? akkor zenét hallgatok. jaaaa. akkor játszom a gépen. jaaaaaa. akkor olvasok. jaaaaaa!!!!!!!!!!"

Na igen...szóval gondoltam a suliban fénymásolok, de nem tudok, mert be kell mondani a számláló állását. Gondoltam veszek kaját,,,de nem tudok, mert azt a pultnál kérni kell.
Aztán meg török óra lett volna, amire nem mentem...részben azért mert ott is beszélni kell, részben azért mert úgy éreztem, ennyi jár nekem:D
De mindegy. Az volt kicsit durva, mikor közös versfelolvasás volt latinul irodalomtudományon azzal a pszichopata Dérivel...basszus még a vers sincs meg.....szóval mozgattam a szám, ami jött:D Elég nehéz eltátogni valami olyat, amiről fogalmam nincs....XD Viccesen nézhetett ki. De nem vette észre szerencsére. A felettem ülőknek meg beszólt, hogy miért nem olvassák, milyen szemtelenek.
És hogy még jobb legyen, a cipőm is majdnem szétjött szóval úgy döntöttem elég nekem mára ez az egy óra, és hazajöttem:D

ÉS MOST 8 NAP SZÜNEEEEETTTT!!!!!!!

Holnap megyünk Kuplungba mert Heineken akció van keddenként: csak 300 Ft a korsó Heineken:D
Jah és irodalomtudományon még le is írtam jelenlegi elkeserítő helyzetemet. Majd ha lesz kedvem, beírom....elég szomorú és lehangoló.....:(

Na de most megyek.